1. TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol)
Az Interneten haszn�lt protokollok olyan csoportja, ami lehet�v� teszi az elt�r� hardver�fel�p�t�s� �s oper�ci�s rendszer� sz�m�t�g�peket tartalmaz�, egym�ssal �sszekapcsolt h�l�zatok k�zti kommunik�ci�t. A kommunik�ci�s szabv�nyokat �s a h�l�zatok �sszekapcsol�s�ra �s az adatforgalom ir�ny�t�s�ra vonatkoz� el��r�sokat is tartalmazza.

2. HTTP (Hypertext Transfer Protocol)
A web sz�m�ra kialak�tott kommunik�ci�s szabv�ny, amely a hiperhivatkoz�sos doku�men�tumok gyors �s hat�kony megjelen�t�s�re szolg�l. /A b�ng�sz�k �ltal haszn�lt egyik protokoll./

3. Hiperhivatkoz�s/ hiperlink
A hiperhivatkoz�s a hipertext-sz�vegekben egy sz�vegr�sz (�ltal�ban al�h�zott �s szines) vagy k�p, amelyre kattintva el�rhet�nk egy f�jlt, annak egy adott pontj�t vagy a web egy adott HTML-lapj�t. A hiperhivatkoz�snak van egy sz�munkra nem l�that� r�sze is, ez pedig egy c�m, ahov� a hivatkoz�s seg�ts�g�vel ugorhatunk, HTML-lap eset�n egy URL-c�m.

4. Honlap
K�l�nb�z� szervezetek, int�zm�nyek stb. az Interneten lapokba rendezve jelen�tik meg az inform�ci�ikat. Ezek k�z�tt a lapok k�z�tt hiperhivatkoz�sok seg�ts�g�vel sz�rf�zhet�nk. A honlap ezeknek a kezd�lapja.

5.  URL (Uniform Resource Locator – egys�ges er�forr�sazonos�t�)
A sz�m�t�g�pes h�l�zatokon a k�pek, anim�ci�k, sz�vegek er�forr�sk�nt jelennek meg. Az er�forr�sokat egy�rtelm�en azonos�t� c�met URL-nek nevezz�k. Az URL fel�p�t�se: protokoll.er�forr�s helye/�llom�nyn�v

protokoll – a megjelen�t�s m�dja
er�forr�s helye – a sz�m�t�g�p azonos�t�ja
�llom�nyn�v – el�r�si �t + �llom�nyn�v

6. Internet
A sz�m�t�g�pes h�l�zatok olyan laza h�l�zata, amelyben a sz�m�t�g�pek az egym�s k�z�tti kommunik�ci�ban a TCP/IP-t haszn�lj�k, vagyis ezek a h�l�zatok egym�shoz csatlakozva egy�ttesen alkotj�k az Internetet. �gy az egyes h�l�zatok er�forr�sait t�voli h�l�zatok sz�m�t�g�pein kereszt�l is fel lehet haszn�lni. A kapcsol�d�s k�l�nb�z� kommunik�ci�s k�zegeken kereszt�l (telefonvonal, optikai k�bel, m�hold, stb.)t�rt�nhet. Az Internetnek k�l�nb�z� szolg�ltat�sai l�teznek (pl. FTP, WWW, Gopher, elektronikus levelez�s, stb.)

7. WWW (World Wide Web)
Az Internet egyik szolg�ltat�sa (nem azonos vele!!!). Egy kliens-szerver alkalmaz�s, az inform�ci�-megoszt�snak, h�l�zati szolg�ltat�sok ig�nybev�tel�nek �s biztos�t�s�nak egy egys�ges keretrendszerek�nt foghat� fel.

8. FTP (File Transfer Protocol)
Az Internet egyik szolg�ltat�sa. Seg�ts�g�vel k�t, az Internetre csatlakoz� sz�m�t�g�p k�z�tt �llom�nyokat m�solhatunk. Ehhez az egyik g�pnek be kell jelentkeznie a m�sik g�pre. A bejelentkez� g�p lesz az �gyf�l, a m�sik a kiszolg�l�. (�llom�ny-�tviv� protokoll.)

9. Internetszolg�ltat� (ISP – Internet Service Provider)
Olyan v�llalkoz�sok, amelyek a felhaszn�l�k sz�m�ra biztos�tj�k az Internet-hozz�f�r�st.

10. Webc�mek fel�p�t�se
protokoll://kiszolg�l�/dokumentum c�me

protokoll – az er�forr�s el�r�s�re szolg�l� protokoll
kiszolg�l� – a kiszolg�l� egyedi azonos�t�ja (IP-c�m, vagy az ehhez hozz�rendelt domain-n�v)
dokumentum c�me – k�t r�szb�l �ll: az el�r�si �tvonalb�l �s az �llom�ny nev�b�l

11. Webb�ng�sz� (Browser)
Olyan program, amely grafikusan megjelen�ti a weblapok inform�ci�it, k�pes adatok let�lt�s�re a webhelyekr�l �s a hiperhivatkoz�sok haszn�lat�val egyszer� mozg�st biztos�tani az egyes oldalak k�z�tt.

12. Cookie-k („s�tik  ~ s�tem�nyek”)
Bizonyos weblapok let�lt�sekor a weblap szolg�ltat�ja kis f�jlokat helyezhet el a g�p�nk�n, ami a mi szem�lyes azonos�t�sunkra szolg�l. Ez a kis f�jl t�j�koztatja a szolg�ltat�t, hogy a felhaszn�l� m�r j�rt az adott weblapon. Ezek tartalmazhatj�k szem�lyes be�ll�t�sainkat, �gy k�s�bbi bejelentkez�skor nem kell �jra megadni bizonyos inform�ci�kat. Id� takar�that� meg vele. A cookie-k fogad�s�t (enged�lyez�s, tilt�s, r�k�rdez�s) be�ll�thatjuk az Eszk�z�k | Internetbe�ll�t�sok-n�l.

13. V�dett webhely
Ha egy weboldalt csak regisztr�lt felhaszn�l�k tekinthetik meg, v�dett webhelynek min�s�lnek. A regisztr�ci� sor�n bizonyos adataink megad�sa ut�n a lap �zemeltet�je d�nti el, hogy a jogosult felhaszn�l�k k�r�be l�phet�nk-e. Ha igen, akkor a tov�bbiakban azonos�t�nk �s jelszavunk megad�s�val jelentkezhet�nk be az oldalra.

14. Digit�lis tan�s�tv�ny
Biztons�gos adatk�ld�si m�d bizalmas inform�ci�k �tvitel�re. A biztons�gos adatcser�hez rendelkezn�nk kell egy tan�s�tv�nnyal, amihez k�t k�d tartozik: egy nyilv�nos kulcs �s egy szem�lyes kulcs. A szem�lyes kulccsal vissza tudjuk �ll�tani a nyilv�nos kulccsal k�dolt inform�ci�t. Az inform�ci� a nyilv�nos kulccsal k�dolt v�ltozatban ker�l fel az Internetre, azt csak a szem�lyes kulccsal tudja a felhaszn�l� visszafejteni. A tan�s�tv�nyokat korl�tozott id�tartamra szokt�k csak ki�ll�tani.
Vagyis, ezeket az inform�ci�kat k�dolt form�ban mindenki el�rheti, de visszafejteni csak a szem�lyes kulccsal lehet.

15. T�zfal
Az Interneten a k�retlen adatok �raml�s�nak megakad�lyoz�s�ra szolg�l a t�zfal. Ez egy olyan biztons�gi program, amely korl�tozza �s szab�lyozza az Internetr�l a g�p�nkre illetve a g�p�nkr�l az Internetre ker�l� inform�ci�kat. A t�zfal megvizsg�lja az �sszes �thalad� �zenetet, ellen�rzi azok forr�s- �s c�lc�meit. Ha olyan helyr�l kezdem�nyeznek adatforgalmat, amely fel� mi nem kezdem�nyezt�nk adatkapcsolatot, azokat a k�relmeket a t�zfal sz� n�lk�l elutas�tja. Ezek al�l azok az adatforgalmak kiv�telek, amelyeket enged�lyezt�nk a szolg�ltat�sok k�z�tt.

16. A hitelk�rty�k Internetes haszn�lata
A biztons�gos webhelyek a b�ng�sz�nknek k�ldenek egy tan�s�tv�nyt. Ha ilyen hellyel ker�l�nk kapcsolatba, akkor a b�ng�sz�nk �llapotsor�ban egy lakat jelenik meg. Az ilyen biztons�gos helyekre nyugodtan k�ldhet�nk inform�ci�kat �s bonyol�dhatunk tranzakci�ba, az ilyen helyen nem kell att�l f�ln�nk, hogy a k�rty�nk azonos�t�j�hoz illet�ktelenek is hozz�f�rhetnek. Ha nem biztons�gos helyre k�ldj�k adatainkat, a b�ng�sz� figyelmeztet�st k�ld err�l.

17. Keres�g�p
Speci�lis internetes szolg�ltat�s. K�t csoportja van: az adatb�zis alap� vagy kulcsszavas keres�k (heurisztikus keres�k) illetve a katal�gus alap� keres�k (tematikus keres�k).

Adatb�zis alap� vagy kulcsszavas keres�k
Adott id�k�z�nk�nt v�gigb�ng�szik az Interneten fellelhet� dokumentumokat, a benne l�v� szavakat indexelik �s kigy�jtik egy adatb�zisba. Az oldalakon l�v� hivatkoz�sokat k�vetve felt�rk�pezik azokat a dokumentumokat, amelyre hivatkoz�s t�rt�nt.

Katal�gus alap� keres�k
A kiszolg�l� (a honlapok!) szerkeszt�i �ltal kigy�jt�tt �s rendszerezett hivatkoz�sok gy�jtem�nye. Fel�p�t�se hasonl� a sz�m�t�g�pen haszn�lt k�nyvt�rszerkezethez (innen a neve). A nyit� oldalon kateg�ri�k tal�lhat�k, amelyek tov�bbi alkateg�ri�kat tartalmaznak. A tematikus keres�t a rendszer �zemeltet�i tartj�k karban, de a weboldalak szerkeszt�i is hozz�f�zhetik lapjaikat a rendszerhez.

18. Digit�lis al��r�s
A felhaszn�l� beszerezhet egy tan�s�tv�nyt, amely tartalmaz egy „nyilv�nos kulcsot” �s egy „szem�lyes kulcsot”. A nyilv�nos kulcsot a partnerek rendelkez�s�re bocs�tja. A partner a level�t ezzel a kulccsal titkos�tja, �s �gy k�ldi el a felhaszn�l�nak, aki a szem�lyes kulcs�val vissza tudja k�dolni a levelet. A lev�l titkos�t�s�ra szolg�l.

19. CACHE
Gyors�t�t�r. A leggyakrabban bet�lt�tt oldalakat t�rolja. Ha ezek k�z�l az oldalak k�z�l akarjuk a b�ng�sz�nkbe bet�lteni valamelyiket, azt innen t�lti be, nem az eredeti forr�shelyr�l. Ezzel ler�vid�l az inform�ci� megjelen�t�si ideje a b�ng�sz�nkben, viszont ha az�ta v�ltoz�s volt a lapon, az nem jelenik meg. (FRISS�T�S!)